"Szia, lenne kedved egy kiadós puncinyaláshoz?" - ezzel a szöveggel szólítottam le az utcán. Mert kurvás volt. Ahogy ment a magassarkú cipőjében, ahogy nézett, minden ezt sugározta róla. Én pedig alkalmazkodtam és kurvaként kezeltem.

Átlagos magasság. Vékony testalkat. Alkatához képest nagy mellek. Szó ami szó, kurva kívánatos volt. Nagyjából 18 lehetett.

Megálltam, követtem néhány másodpercig a tekintetemmel, majd odamentem hozzá és megszólítottam. Soha nem csináltam ilyet azelőtt. Felkészültem rá, hogy esetleg lekever egy pofont.

Nem kevert le, hanem kissé zavarba jött, majd megkérdezte, nincs-e barátnőm? "Nincs" - mondtam. Közben továbbindult, én pedig vele tartottam. Gyorsan elmúlt a zavara. Körülbelül tíz percnyi séta és beszélgetés után leültünk egy padra. Még egy kis beszélgetés, majd számcsere.

Második találkozás: kiderült, hogy kollégista, ezért csak hétköznap tartózkodik a városban. Volt barátja. Otthon. Különösebben nem zavarta. És azt is megtudtam, hogy otthon is leszólították már. Valaki elhívta kávézni, amit ő elfogadott ("Miért ne?"), és a fickó közben többek között arról érdeklődött, szeret-e szopni?

A következő találkozáskor közölte, hogy otthagyja a sulit, hazaköltözik. Csak azért futottunk össze, hogy ezt megmondja. Felvetettem, hogy tudok egy fás-bokros, elhagyatott helyet nem messze, ahol még egyszer utoljára nyugodtan beszélgethetünk. Gondoltam, itt az ideje a búcsúdugásnak. Azt mondta, menjünk.

Odafele kis emelkedőn vezetett fel az út. Sütött a nap, kellemes meleg volt, nem volt szükség pulóverre. Mondtam, vesse le. Levetette. Azok az isteni mellek...

Úgy ültünk le a fűbe, hogy én a háta mögé telepedtem, szorosan mögé húzódva, így a lábaim között helyezkedett el. A hasára tettem a kezem. Kérdezte, mit csinálok. Mire én: leültem. 

Rágyújtott, én pedig megfogtam a melleit. Nem csak szépek voltak, kemények is. Nem lett volna szükség melltartóra. Megint megkérdezte, hogy mit csinálok. Ezúttal azt feleltem, hogy semmit.

Tovább szívta a cigarettát. Én pedig becsúsztattam a kezem a felsője alá. Masszírozni kezdtem a melleit, és még közelebb húzódtam hozzá, hogy érezze a farkamat, ami kőkeménnyé merevedett. Le akartam venni a melltartóját, de nem engedte. "Tartozom neked egy puncinyalással" - suttogtam bele a fülébe, majd jobb kezemet lassan lecsúsztattam a melléről a hasára, onnan pedig a nadrágja gombjára. Ki akartam gombolni, de ezt sem engedte. Többszöri próbálkozás után sem. Úgyhogy visszatértem a melleihez. Végül nem dugtam meg, hazautazott.

Jó néhány hónap múlva beszéltünk. Egy boltban dolgozik - mondta -, ha akarom, munka után találkozhatunk. Kora délután volt, a köztünk lévő távolság alig 100 kilométer, elindultam. A dugásra is igaz: jobb később, mint soha. Bizonyos dolgokat ki kell várni, meg kell érlelni. Korábban még nem vetette bele magát a szexbe, leginkább beszélt róla. Úgy tűnik, ennyi idő kellett, hogy cselekvésre szánja el magát. 

Csalódás volt a viszontlátás. Legalább tíz kilót magára szedett és úgy eltűnt belőle az az ellenállhatatlanul kurvás kisugárzás, mintha ott sem lett volna. Dugnivaló kiscsajból rút kiskacsává silányodott. Nem volt szex, rövidesen hazajöttem. 

De kétségtelen, hogy némi fejlődést azért lehetett tapasztalni: elválásunk után nem sokkal sms-t írt, hogy ha a városban vagyok még, szívesen leszop. Ott voltam, de kihagytam.